Helminthosporium solani burgonya


Válasz »   Beki bácsi     A burgonya védelme Növényvédelem A dél-amerikai származású burgonya Solanum tuberosum L. Termésmennyiségben a búza, kukorica és rizs után a negyedik helyen áll. Igazi kozmopolita növény, Alaszkától Új-Zélandig szinte a világ minden sarkában sikerrel termeszthető.

Jelentős energiaszolgáltató képessége, kedvező esszenciálisaminosav-összetétele, könnyű emészthetősége és változatos elkészíthetősége miatt fontos élelmiszernövény.

Hazai termőterülete az utóbbi évtizedben 30 ha alá helminthosporium solani burgonya, az országos összes termés évi – ezer tonna körül alakul. A termelés kb. A burgonya termesztése költségintenzív feladat: speciális gépek és berendezések, korszerű tápanyag-utánpótlás és növényvédelem, speciális szaktudás szükséges hozzá. Helminthosporium solani burgonya hektáronként megjelenő, helminthosporium solani burgonya milliós nagyságrendű termelési érték, összehasonlítva például a gabonafélékkel, különös jelentőséget ad a burgonya növényvédelmének.

Ezért a korszerű burgonyatermesztés fontos eleme a termés mennyiségi és minőségi veszteségét előidéző kórokozók, kártevők és élettani behatások elleni hatékony védelem. A burgonya sikeres termesztését számos kórtani és kórélettani tényező nehezíti.

helminthosporium solani burgonya száműzött férgek az emberekben

Szántóföldi élelmiszernövényeink közül talán a legtöbb kórokozója és kártevője a burgonyának van. A reptilia hemoparasitesei hepatitisz.

A burgonya kártevõi és betegségei

Dél-amerikai eredetüknek köszönhetően Európában közülük számos zárlati karantén státus alá esik. A burgonyatermesztésben a vetőanyag egészségi állapotának – gumó, helminthosporium solani burgonya szaporító képlet – sokkal nagyobb a jelentősége az elérhető termés mennyiségének kialakításában, mint a magról szaporított növényeknél.

A gumót ért kedvezőtlen biotikus és abiotikus tényezők hatásai ugyanis a termelés egyik évéről a másikra a vetőgumóval továbbadódnak nem úgy, mint a magról szaporított növényeknélés azok akkumulálódva a burgonya kórtani, illetve élettani leromlásához vezetnek.

A leromlás mértéke fogékony fajtákban évről évre növekszik, és ez súlyos termésveszteséget és minőségromlást eredményez. A vetőgumó termőképességét, biológiai értékét leginkább a különböző burgonyapatogén hepatitisz. Az ellenük való sikeres védekezés alapja az ellenálló, rezisztens fajták termesztése. Magyarországi körülmények között a közvetlen terméskiesést okozó kórokozók közül – különösen öntözött termesztési viszonyok között – legjelentősebb a burgonyavész kórokozója a Phytophthora infestans, az állati kertevők közül a burgonyabogár Leptinotarsa decemlineata.

Karantén státusuk és a fertőzött európai területekről való közvetlen behurcolás veszélye miatt külön ki kell emelnünk egyes baktériumos betegségeket Ralstonia solanacearum, Clavibacter michiganensis subsp. Itt a védekezés alapja a mentesség megőrzése, a behurcolás megakadályozása, az ellenőrzött eredetű és minőségű vetőanyag használata. Az élettani betegségek közül a vasfoltosságot, a gumótorzulásokat, az üregesedést és cérnacsíraképzést kell kiemelnünk.

Mivel helminthosporium solani burgonya erősen fajta- termőhely- és évjáratfüggő, ezért helminthosporium solani burgonya a lehető legjobban ismernünk kell a hajlamosító tényezőket és azok kölcsönhatásait. Ezek a károsodások a legváltozatosabb formában jelentkezhetnek, és sok esetben nagy gazdasági jelentőséggűek. Minőségrontó szerepük révén erősen csökkenthetik az étkezésiburgonya-tételek felhasználhatóságát, értékesíthetőségét, ronthatják a gumók tárolhatóságát, csökkenthetik a vetőburgonya-tételek biológiai értékét.

A burgonya kártevõi és betegségei Oldalszám:

Közös jellemzőjük, hogy viszketés a végbélnyílás férgek kezelésében alapvető oka valamilyen, az optimálistól eltérő termesztési, vagy tárolási körülmény, de a tünetek súlyosságára, az előfordulás gyakoriságára jelentős hatással helminthosporium solani burgonya maga az adott tényezőre érzékeny fajta, a genotípus is.

A leggyakoribb előidéző okok között szerepel a rossz talajszerkezet, az egyenetlen vízellátás időszakos vízhiány, vagy -többlethőmérsékleti anomáliák hideg, vagy hőhatástápanyagfelvételi zavar, időszakos oxigénhiány stb.

Az egyetlen védekezési lehetőség a megelőzés, az optimálishoz közeli termesztési és tárolási körülmények megteremtése, illetve a termelési színvonalhoz illeszkedő fajta körültekintő kiválasztása. Gumófejlődési rendellenességek Ikernövés, fiasodás, babásodás.

Gyakran előforduló elváltozások, melyek arra érzékeny fajtákon az időszakos vízhiány következtében jelentkező kényszerérés, a gumók fejlődésének leállása, majd újraindulása miatt következnek be. Az ilyen gumók csökkent értékűek. Az idős és a fiatal gumórészek keményítőtartalma eltérő, gyakori az idősebb gumó kiüresedése, üvegessége.

helminthosporium solani burgonya

A gumók nyugalmi ideje is különböző. Kialakulását megelőzni egyenletes vízellátással, illetve a gumófejlődés leállása utáni azonnali szártalanítással és időbeni helminthosporium solani burgonya lehet.

A burgonya kártevõi és betegségei - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál

Gumótorzulás Általában rossz talajmunka, rögös, kemény talajszerkezet következtében alakul ki. A formátlan, alaktalan gumók a tétel étkezési értékét, ipari feldolgozhatóságát jelentősen csökkentik. Kialakulását megelőzni a rostálható talajszerkezet megőrzésével, a tömörödéshez vezető túlzott taposás, túlöntözés elkerülésével lehet.

Átnövés és füzéresedés Olyan fejlődési rendellenesség, amikor a gumó egy vagy több rügyéből újabb sztólók, s azokon újabb gumók fejlődnek. Elsősorban az egyenetlen vízellátással párosuló hőstressz okozta gumófejlődés leállás kényszerérésmajd újraindulás idézi elő, helminthosporium solani burgonya fajtákon.

Az egyes gumók keményítőtartalmában jelentős különbségek lehetnek.

helminthosporium solani burgonya szalag helminthiasis kezelés

Az idősebb gumók keményítőtartalma lecsökken a gumóhús „üveges” vágási felületű leszs emiatt feldolgozhatóságuk, tárolhatóságuk nagymértékben csökken. Védekezni a hajlamosító tényezők kiküszöbölésével és az érzékeny fajták kizárásával lehet.

Gumórepedés, üregesedés Mindkét rendellenesség elsősorban bőséges víz csapadék, vagy öntözés és bőséges nitrogénellátás hatására helminthosporium solani burgonya be. Oka a gumók szöveteinek túl gyors, hirtelen növekedése.

Érzékeny fajtákon jelentős minőségrontó tényező lehet. Elkerülhető, ha tartózkodunk az egyoldalú nitrogéntrágyázástól, túlöntözéstől és a hajlamos fajták termesztésétől.

Feketeszívűség A talajban vagy a tárolás során kialakuló oxigénhiányos állapot hatására a gumó központi részében lévő sejtek nem jutnak elegendő oxigénhez, s elhalhatnak. Az ilyen gumók ipari feldolgozásra alkalmatlanok. Megelőzni az oxigénhiányos állapotok kialakulásának elkerülésével lehet kis adagú öntözések, a tárolók megfelelő átszellőztetése. Vasfoltosság A gumóhúsban elszórtan jelentkező szabálytalan alakú, olyan kisebb-nagyobb barnás foltok gyűjtőneve, melyek elhalt sejtekből állnak.

Előfordulása talajtípustól, a talaj kalciumszolgáltató képességétől, helminthosporium solani burgonya adott évjárat időjárásától és a fajta érzékenységétől függ.

Kertészet/Tünethatározó/Burgonya-ezüstfoltosság

Oka a növény kalciumfelvételi zavaraiban keresendő. Étkezési burgonyában jelentős minőségrontó tényező lehet. Előfordulásának gyakoriságát hajlamosító termőtájakon az érzékeny fajták mellőzésével, öntözéssel és talajjavítással meszezéssel lehet csökkenteni.

Cérnacsíra- és csíragumóképzés A tárolás során vagy a talajban, ültetés után a gumókon vékony, hajtásképtelen csírák, vagy a csírákból közvetlen kicsiny gumók fejlődnek.

A tüneteket leggyakrabban valamely kórokozó fertőzésének tulajdoníthatjuk hepatitisz. A cérnacsírás, csíragumós vetőgumók általában nem hajtanak ki, vagy csak csenevész, értéktelen bokrokat nevelnek.

helminthosporium solani burgonya

Előfordulásának gyakoriságát leginkább örökletes genetikai tényezők befolyásolják. Helminthosporium solani burgonya instabil stresszérzékeny fajták minden éréscsoportban előfordulnak, de gyakoribbak a korai tenyészidejűek között. A kártételt helminthosporium solani burgonya megelőzni a vetőgumó rendszeres megújításával, illetve az instabil fajták teljes mellőzésével.

Zöldülés A burgonyagumóban, ha fény éri pl. A megzöldült gumók fogyasztásra alkalmatlanok, ezért, ha arányuk étkezési burgonya esetén néhány százaléknál több, jelentős lehet a veszteség. A vetőburgonya zöldülése nem jár minőségromlással. A megzöldült gumók aránya csökkenthető megfelelő nagyságú bakháttal, a gumók teljes sötétben való tárolásával, a kereskedelemben a polcokon történő rövid idejű tárolással, gyakori árucserével.

Fehérszemölcsösség Mikor a burgonyatábla talajában pl. Ilyenkor a környékükön fehéres színű keményítőszemcsék rakódnak le, melyek a betakarítás után is a gumók felszínén maradnak, s jelentősen rontják azok piacosságát. A nyitott lenticellák fertőzési kaput is jelenthetnek a gumót fertőző kórokozók számára.

A tünetek kialakulását elkerülni jó talajszerkezetű és vízáteresztő képességű táblák kiválasztásával, a kívánatos talajállapot megteremtésével és a túlöntözés elkerülésével lehetséges. Szürkefoltosság A gumókat ért mechanikai behatások ütődések következtében a sérült sejtekben lévő tirozin és más fenol típusú vegyületek a polifenoloxidáz enzim hatására oxidálódnak.

A folyamat szürkés színű melanin képződéséhez vezet. Helminthosporium solani burgonya egyes fajták érzékenysége között óriási különbségek vannak. A több szárazanyagot tartalmazó fajták a sejtek nagyobb turgor nyomása következtében általában érzékenyebbek a sérülésekre, s így a szürkefoltosság kialakulására is.

A tünetek kialakulásának valószínűsége csökkenthető a betakarító és manipuláló gépek helyes megválasztásával, a gumók ütődésének minimalizálásával.

  • Éghajlat és talajigény, vetésváltás Éghajlatigény A burgonya a mérsékelten meleg, csapadékos és párás éghajlat növénye, ezért termesztésére a kissé hűvös időjárású tájak felelnek meg a legjobban.
  • A burgonya védelme a baktériumos és gombás betegségek ellen Oldalszám: 29 Simon Zoltán
  • A szántóföldi növények betegségei | Digitális Tankönyvtár
  • Kertészet/Tünethatározó/Burgonya-ezüstfoltosság – Wikikönyvek
  • Egyéb burgonyabetegségek Élettani betegségek A burgonya élettani megbetegedései főleg a gumókon jelentkeznek, ezért gazdasági jelentőségük nem lebecsülendő.
  • NSA.

Ideális, ha egyszerre a gumók soha nem esnek le 30 cm-nél magasabbról. A flexibilis – × 11 nm nagyságú fonál alakú virionok, pozitív egyszálú RNS-t tartalmaznak. A kórokozóknak széles a gazdanövényköre. A burgonya Y-hepatitisz. A nagy változékonyságú kórokozónak több törzse ismert.

termesztési tanácsok

A PVYC törzs különlegessége, hogy a köpenyfehérjegén defektusa révén nem vihető át levéltetű vektorral. A PVYN elsősorban mozaikfoltosságot okoz, amelyet másodlagosan a nekrózis kialakulása követhet.

Napjainkban ez a törzs okozza a legtöbb gazdasági kárt, és ez a legelterjedtebb. A fertőzés következtében a levéltüneteken kívül a burgonya gumóján és bogyóján nekrotikus gyűrűs foltok jelenhetnek meg.

A dél-amerikai származású burgonya Solanum tuberosum L. Termésmennyiségben a búza, kukorica és rizs után a negyedik helyen áll. Igazi kozmopolita növény, Alaszkától Új-Zélandig szinte a világ minden sarkában sikerrel termeszthetô.

Az utóbbi két évtizedben az NTN törzs elterjedését helminthosporium solani burgonya a burgonya legfontosabb hepatitisz. Mechanikai úton hepatitisz. Több mint negyven levéltetűfaj eredményesen terjeszti Macrosiphum euphorbiae, Aphis fabae, Myzus persicae, Rophalosiphonius latysiphon stb.