Gyurusfergek idegrendszere
MÁSODIK ALTÖRZS: Sokszelvényűek vagy közönséges gyűrűsférgek (Polymera seu Annelida)
Gelei József Ez a nagyjelentőségű giardien mensch homoopathie nevét onnan kapta, mert az állatok teste kívülről is jól látható gyűrűkre, s annak megfelelően belső szelvények hosszanti gyurusfergek idegrendszere tagolódik.
A szelvények úgy fejlődnek, hogy a gyűrűket elválasztó barázdáknak bemetszéseknek megfelelően gyurusfergek idegrendszere válaszfalak, harántsövények dissepimentumok vagy septumok nyomulnak a testüregbe, melyet szintén kamrák hosszanti sorára tagolnak fel.
- Rend: Kétpár-heréjű giliszták Opisthopora
A gyűrűk, illetőleg a szelvények száma bizonytalan s véges-végis a test hosszában egyforma alkatúak. A száj az első szelvény mögött fekszik. Gyurusfergek idegrendszere gyomor mellső szakasza igen gyakran ormánykét kinyújtható és kitüremlíthető, melyet ilyenkor vagy ásásra, vagy pedig a zsákmány megfogására használ fel az gyurusfergek idegrendszere.
Már a bevezetésben kifejtettük azt, hogy a gyűrűsférgek magasabbrendűsége különösen idegrendszerük alakjában és tagolódásában válik nyilvánvalóvá, mint azt legjobban a ábráról is leolvashatjuk. Az ábra balfelén látható egyik gyurusfergek idegrendszere gyűrűsféregnek, az Aphroditének idegrendszere még gyurusfergek idegrendszere kötélhágcsós alkatot egészen világosan mutatja, mert a dúcpárok jobb és bal csomói egymástól távol esnek.
- Galandféreg tunetei emberben
- Biológia - évfolyam | Sulinet Tudásbázis
- Helminták betegségei az emberekben
- Bevezetés az állattanba | Digitális Tankönyvtár
- Eszköztár: Gyűrűsférgek törzse A gyűrűsférgek a legismertebb férgek.
A jobboldalin, a Serpuláén azonban, a létrához való hasonlatosság annyiban mosódik el, hogy a hasdúcpárok egymáshoz igen közel esnek s egymással összeolvadnak. Az ábra első fele által feltüntetett gyurusfergek idegrendszere az ősibb, a másodikon látható az előrehaladottabb. Az idegrendszer gazdagabb és tökéletesebb kifejlődéséből következik, hogy a gyűrűsférgek életnyilvánulásai erő és a sokoldalúság tekintetében sokkal magasabbrendűek, mint a többi férgeké.
A gyűrűsférgek között a mozgásszerve alkata és a mozgás módja szerint két főcsoportot különböztetünk meg, melyek közül az egyiknek a földigiliszta, a másiknak pedig az orvosipióca a képviselője.
Érettségi 2018 – Biológia: Az idegrendszer anatómiája
A Földigiliszta Lumbricus herculeus Sav. Az Orvosi pióca, Hirudo medicinalis, 1.
A földigilisztán a helyváltozó szerveket csak úgy vesszük észre, ha az ujjunkat az állat testén hátulról előre haladva végig húzzuk s e közben annak, a mozgatósörtéktől származó érdességét megállapítjuk. Ezeket azok az apró sörték jellemzik, amelyek vagy közvetlenül a bőrbe, vagy pedig a bőrből kiálló lábszerű gyurusfergek idegrendszere vannak beültetve; az állatok a sörtéket mozgás közben mint támasztó, kapaszkodó, vagy evezőszerveket használják fel.
Velük ellentétben a pióca körül a gyűrűsférgek III.
Ezeknek testüregét a törzsben hatalmasan kifejlődő gyurusfergek idegrendszere annyira elnyomja, hogy csak némi csőrendszer marad vissza belőle. A tengeri gyűrűsférgek, valamint a csillagférgek tojásából, mint a bevezetésben említettük, szabadon úszó trochophora-álca fejlődik, amely mind az örvényférgek Müller-féle álcájához, mind pedig a kifejlett kerekesférgekhez sokban hasonlít.
A trochophora-álca ilyenképpen az állatok nagy számának mintegy összefoglaló képviselője, melyeket az álca után a trochophora körben foglalhatunk össze.
Összefoglalás Az idegrendszer a környezet ingereinek felfogására, az ingerek feldolgozására, valamint a megfelelő válaszreakciók kidolgozására szerveződött szervrendszer.
A Polygordius trochophora álcája. Az örvényférgek ismertetésekor rámutatunk arra, hogy a Gunda gyurusfergek idegrendszere bélágainak és szaporítószerveinek, valamint a kiválasztószerv szájadékának szabályos megismétlődése azt az útat mutatja, melyen a gyűrűsférgek, az örvényférgekből a fajfejlődés folyamán létrejöttek.
Az örvényférgek az ál- a gyűrűsférgek az gyurusfergek idegrendszere szelvényeződésnek, metameriának képviselői.
A szelvények úgy fejlődnek, hogy a gyűrűket elválasztó barázdáknak bemetszéseknek megfelelően hártyás válaszfalak, harántsövények dissepimentumok vagy septumok nyomulnak a testüregbe, melyet szintén kamrák hosszanti sorára tagolnak fel. A gyűrűk, illetőleg a szelvények száma bizonytalan s véges-végis a test hosszában egyforma alkatúak. A száj az első szelvény mögött fekszik. A gyomor mellső szakasza igen gyakran ormányként kinyújtható és kitüremlíthető, melyet ilyenkor vagy ásásra, vagy pedig a zsákmány megfogására használ fel az állat.
A szelvényezettség azt mondja, gyurusfergek idegrendszere az állat egymásután következő részeiben a fontos szervek megegyező módon ismétlődnek meg.
Ennek megfelelően a gyűrűsféreg minden egyes szelvényében megtaláljuk megfelelő kiöblösödéssel a bélcsövet, egy-egy dúcpár képében az idegközpontot, az idegeket és a vérereket ugyanazon számban és elhelyezkedésben, továbbá nagyon sok szelvényben a szaporítószerveket, s végül minden szelvénynek van saját kiválasztószerve: metanephridiuma, melyet éppen ezért szelvényszervnek is neveznek.
A metanephridium minden gyűrűsféregben azonos alkatú; minden egyes szelvényben egy pár, többé- vagy kevésbbé kanyargós, kígyózó lefutású csatornát találunk, melynek belső nyitott, csillós tölcsére az előző szelvényfalon áttör és az előző testüregi kamrából veszi fel a gyüledéket, viszont, szájadéka előtt húgyhólyagot formálván, a testfelületre ugyanazon szelvénybe torkollik, amelyben kanyarulatos csatornája fekszik.
Ez a szabályos szelvényeződés azáltal válik sok esetben elmosódottá, hogy több szelvény vagy teljességében, vagy pediglen csak egyes szervei tekintetében összeolvad, s így eltűnik.
Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején. Kezdetben kemény háti páncéllemezeik lehettek, ezeket azonban később elvesztették. E szelvények közt alakult ki a másodlagos testüreg. Kialakult két nyílás száj- és végbélnyílás.
Még a legvilágosabban megmarad és szembe ötlik a szelvényeződés a másodlagos testűrnek: a cölomának fülkéződésében. A másodlagos testűr a középső csíralevélben: a mesodermában képződik.
Ez pedig maga egypár sejtből: gyurusfergek idegrendszere két ősmesodermasejtből keletkezik, amelyek az álca két oldalán, a végbél mellett képződnek gyurusfergek idegrendszere eleven oszlások során az úgynevezett mesodermacsíkot hozzák létre. Az állat szelvényeződésének első jele, mindig ebben a mesodermalemezben mutatkozik azáltal, hogy abban páros kamarasor képződik.
A gyűrűsférgek egyrésze egyenesen fejlődik, vagyis a tojásból az anyaállathoz hasonló piciny gyurusfergek idegrendszere bújik elő, másrésze azonban előbb álca állapoton esik át; az álcát, mint fentebb láttuk, trochophorának nevezzük.