Gyurusfereg reszei. 6.5. Gyűrűsférgek
Gyűrűsférgek Az állatvilág evolúciójában az újabb fejlődési szintet a szervek kialakulása, majd egyre bonyolultabbá válása jelenti, mert így növelhető leghatékonyabban az alkalmazkodás, a specializálódás révén. A gyűrűsférgeknek már vannak szerveik, szervrendszereik.
Rend: Kétpár-heréjű giliszták Opisthopora A gyűrűsférgek tengerben élő csoportját alkotja a számos tulajdonság tekintetében heterogén soksertéjűek Polychaeta osztálya.
Ez oda vezetett, hogy az ősi gyűrűsférgek már képessé váltak egy új élettér betöltésére, a szárazföldi életre, de még a ma élő szárazföldi leszármazottaik is csak nedves helyeken, talajban élnek. A férgek közül ebbe a csoportba tartózó állatok a legfejlettebbek, mert valódi testüreggel rendelkeznek és szelvényezettek, gyurusfereg reszei még ősszájuk van.
A szelvényezettség azt jelenti, hogy a főtengely hosszában a testen ismétlődő részek, testszakaszok vannak. Az evolúció során a szelvényezettség először a gyűrűsférgeknél jelent meg a talajban gyurusfereg reszei mozgáshoz alkalmazkodva.
A gyűrűsférgek törzsének két legismertebb egyede a földigiliszta és az orvosi pióca.
Külső és belső szelvényezettségük is lehet. A gilisztáknak mindkettő van.
A gyűrűsférgek kültakarója hengerhám, amelyet kutikula borít. A hámsejtek között mirigysejtek vannak, amelyek nyálkát termelnek, így védik az állatot a kiszáradástól.
A hám szorosan összenőtt az alatta elhelyezkedő símaizommal: bőrizomtömlőt képez, amellyel féregmozgást perisztaltikus mozgást tudnak végezni.
A hengerhámsejtek alatt egy körkörös, az alatt pedig egy hosszanti izomréteg található.
Ha a körkörös izmok húzódnak össze, az állat keskenyebb és hosszabb lesz, ha a hosszanti izmok húzódnak össze, akkor az állat rövidebb és vastagabb lesz. Ezután a farki végén levő sertékkel kapaszkodik meg és a körkörös izmait húzza össze, ekkor megnyúlik, hosszú és vékony lesz.
Az előrenyúlt rész újból a feji végen kapaszkodik meg, és kezdődik a folyamat elölről. A földigiliszta korhadékokkal táplálkozik, a piócák többsége vérszívó, de vannak ragadozók is, mint például a lónadály.
Eszköztár: Gyűrűsférgek törzse A gyűrűsférgek a legismertebb férgek. Ebbe a törzsbe tartozik például a földigiliszta és a pióca. Első ránézésre is feltűnő tulajdonságuk, hogy testükismétlődő szakaszokra, vagyis szelvényekre tagolódik.
Tápcsatornájukon két nyílás: a száj- és végbélnyílás van, az emésztés sejten kívül, a bélcsatornában történik, melynek fala emésztőnedveket termel, ami lebontja a táplálékot és csak a tápanyag molekulák jutnak a vérbe. Háromszakaszos bélcsatornájuk van.
A gyűrűsférgek törzsének rendszertani csoportjai Osztály: Soksertéjűek Faj: ehető paloló, világító féreg tengerekben élnek Osztály: Nyeregképzők Faj: csővájó féreg, közönséges földigiliszta, trágyagiliszta Alosztály: Piócák nadályok.
