Kerek féreg a talajban

Villásférgek Nyelesférgek A férgek, ezek a soksejtű, testüreges, ősszájú állatok annak ellenére, hogy nem egyetlen rendszertani egységet képviselnek, sok hasonlóságot mutatnak.

A férgeknél a mezodermában kialakult a másodlagos testüreg. A differenciálódás folyamán megjelenő bélcső nyílása megegyezik az ősbélüreg nyílásával, tehát ezek ősszájú állatok. Fejlődésük a bélcsíra állapotban megrekedt, tehát ekto- és endodermájuk már kialakult, sőt már a mezoderma kezdeményei is fellelhetők bennük. Testük soha nem szelvényezett, de a galandférgek teste különböző méretű ízekre tagolódik. A testüreg nélküli állatokhoz képest pl.

Emésztőrendszerük csökevényes; hímnősek. Az oxigént egész kerek féreg a talajban át, diffúz módon veszik fel. Ehhez azonban az szükséges, hogy állandóan nedves környezetben legyenek, hisz ha kiszárad kültakarójuk, a légköri oxigén nem tud miben feloldódni, így a sejtek sem képesek azt felvenni. Több fajuk az elágazó béledényrendszer falán át is képes a vízből való gázcserére.

A kerek féreg a talajban parazita fajoknál az ember a végső gazda, köztigazdaként állatok játszanak szerepet. Fejlődésük ciklusaiban a talajban zajló folyamatok fontos szerepet játszanak.

Galandférgek Cestoida : hosszú, ízekre tagolódik, az izek proglottis hím és nőstény ivarszerveket tartalmaznak.

I. OSZTÁLY: FONÁLFÉRGEK (NEMATODA RUD.)

Fejük szívókában scolex végződik. A scolex elülső végén rostellum van, rajta 1, 2 vagy több sorban horgok találhatóak.

A leggyakoribb fertőződési lehetőségek A fertőzött talaj az emberre és a kedvencekre nézve is veszélyt rejt. A fertőzött állatok ürülékével szennyezett föld orsóférgek és kampósférgek szabad szemmel nem látható petéit és lárváit tartalmazza. Az orsóféreg peték rendkívül ellenállóak és képesek hónapokat, sőt akár éveket is nyugalmi állapotban tölteni a talaj felszíni rétegeiben.

A horgasfejű galandféreg több méter hosszú is lehet, a fején lévő apró fogacskák a tapadást szolgálják. Át nem sütött hússal embert is fertőzhet.

Mételyek Trematoda : 2 szívókoronggal rendelkeznek, belső vagy külső élősködők. Szájnyílásuk mellett tapadókorongok vannak, garatjuk izmos fala szívásra alkalmas.

Bélrendszerük elágazó és vakon végződik. Egyedfejlődésük bonyolult. Például a májmétely petéje a gazdaállat ürülékével távozik. A kerek féreg a talajban vízicsigafajokban élősködik, és többször átalakul. Az kerek féreg a talajban lárvaalak elhagyja a csigát és a fűszálakkal a legelő állat belsejébe kerül.

Örvényférgek Turbellaria : az ektoderma egy vagy több sejtrétegű kültakaróvá alakult, és szoros kapcsolatban áll a mozgási rendszerrel, a tömlő alakú simaizomzattal. Ez az egységes bőrizomtömlő, amely az állatok testfalát képezi. A hasi oldalukon található szájnyílásukon veszik fel a táplálékot, amely az előbélbe garat kerül. A garat gyakran kiölthető.

Innen a táplálék a vakon végződő középbélbe jut. A középbél dúsan elágazik és a test minden részébe eljuttatja a táplálékot. Az ilyen bélcső-típus a béledényrendszer.

V. OSZTÁLY: KEREKESFÉRGEK (ROTATORIA)

Kiválasztó szervrendszerük az egész testet behálózó elővesécske rendszer. Légzésük diffúz. Mennyi giardiasist kezelnek szervek szabályozását egyszerű idegrendszer végzi. A test feji végén fényérzékelő sejtek vannak. Az idegrendszer központi része az agydúc. Egyes esetekben már több sejtrétegűvé váló kültakarójukat kemény, ellenálló védőréteg, kutikula képezi, amely egyben primitív külső vázul is szolgál. Szájnyílásuk a test elülső végére tolódott, valamint az elő és középbél után itt jelenik meg először az utóbél.

Az utóbélen végbélnyílás található, a paraziták eltávolítása a belekből a béltartalom egy irányba halad. A szöveteket a testüregfolyadék látja el tápanyagokkal.

Légzésük az egész testfelületen játszódik le. Kiválasztószerveik az elővesécskék. Többségük váltivarú. A hengeresférgek törzsét a modern rendszertan felosztotta három rlszre, kerek féreg a talajban azonos, törzs-rangú kategóriát hozva létre, ezek: Fonálférgek Nematoda : törzsébe állati és növényi élősködők, valamint szabadon élő fajok tartoznak.

Mintegy 20 leírt fajukat ismerjük, de tényleges fajszámukat több százezerre becsülik. Ezzel a fonálférgek törzse az ízeltlábúak után valószínűleg a második legfajgazdagabb törzs az állatvilágban.

A nagy becsült fajszám abból adódik, hogy a parazita fajok gyakran gazdaspecifikusak, azaz adott állatfajnak saját Nematoda parazitája van.

Magyarra átültette és kibővítette: dr. Kotlán Sándor.

Nemcsak fajgazdagok, de egyedszámban- és sűrűségben is tetemes mennyiséget produkálnak: több ezer egyed található akár egy maréknyi földben is. Életmódjukat tekintve két csoportra oszthatóak: élősködők és szabadon élők. Megtalálhatóak a tengerekben, a félig sós- és édesvizekben, szikes vizekben, mohapárnákban, talajokban, avarban, trágyában stb. A szabadon élő fajok szerves törmelékkel, algákkal, gombafonalakkal, növényi nedvekkel, baktériumokkal táplálkoznak.

A ragadozó fajok kisebb állatokat támadnak meg. Sok faj növényparazitává lett. Jelentős számban különböző állatfajok élősködői. Számos parazita faj köz- és állat-egészségügyi szempontból jelentős. Buzogányfejű férgek Acanthocephala : A buzogányfejűek valamennyi faja közvetett fejlődési ciklust mutató endoparazita.

Lárváik ízeltlábúak Arthropoda testüregeiben fejlődnek, a kifejlett állatok gerincesek Vertebrata bélcsatornájában élnek. Főleg vízi, elsőroban tengeri élőlények parazitái. Húrférgek Nematomorpha : édesvízi mocsarakban, tócsákban, vizes árkokban, forrásokban élnek, de nem kerek féreg a talajban gyakoriak.

A szántóföldi kultúrák közül a burgonyának van a legtöbb kórokozója, kártevõje. A Magyarországon rendszeresen fellépõ, védekezést igénylõ károsítók száma szerencsére jóval kevesebb, de sajnos új, behurcolt károsítókkal is számolnunk kell. Talajlakó kártevõk A burgonya gumóját elsõsorban fonálférgek, valamint a pattanóbogarak lárvái drótférgeka cserebogárpajorok, valamint a mocskospajorok, a vetési bagolylepke lárvái károsítják. Gumórontó fonálféreg — Ditylenchus destructor Elsõsorban monokultúrás termesztésben, öntözött körülmények között okoz problémát.

A tengeri fajok a nyugodt, partközeli zónát kedvelik. E szelvények közt alakult ki a másodlagos testüreg.

Kialakult két nyílás száj- és végbélnyílás. Ezek az állatok homonóm szelvényezettségűek, tehát minden szelvényük felépítésben és funkcióban szinte teljesen megegyeznek. A testfolyadékot az erek szállítják, zárt keringési rendszere van a vér egy zárt csőrendszerben folyik.

Nincs szíve.

Talajban élő férgek

A háti érben előre áramlik a folyadék, a hasi érben hátra, a haránterekben lefelé. Több funkciója is van; tápanyagot, légzési gázokat szállít diffúzióval és az immunvédekezésben is jelentős szerepet játszik. A gilisztáknak nincsenek vörösvérsejtjeik, de vérük hemoglobint ugyanúgy tartalmaz, mint az ember vére, ezért piros színű.

Idegrendszere hasdúclánc-idegrendszer.

• Általános talajfertőtlenítésre, talajlakó gombák, rovarok, fonalférgek irtására, gyommagvak ritkítására.
• Varga Lajos Ha hosszabb időn keresztül nem esik az eső, akkor a házeresz csatornáiban finom por halmozódik fel.
• Platyhelminth meghatározás
• cornereger.hu - A leggyakoribb fertőződési lehetőségek
• Через пятнадцать с лишним часов.
• Конец лета.
• Daphne du maurier a paraziták első kiadása
• Так вот какова месть Танкадо.

Idegsejtjei csoportosulnak, 2 darab dúc van egy szelvényben a hasi oldalon. Érzékszerveik egyszerűek, pár támasztósejtből és receptorból állnak, érzékszőrrel érintkeznek a külvilággal.

Orsóféreg, ostorféreg, galandféreg, szívféreg, bőrféreg, tűdőféreg...

Ezek mellett szabad idegvégződések is találhatóak az epidermiszben. Fényérzékeny sejtjeik pigmentkehely típusúak, a fény intenzitását és irányát érzékelik, a testfelszínen elszórtan helyezkednek el, de a testvégeken sűrűbben fordulnak elő. A feji végen kerek féreg a talajban fej nincs, de ún. Kiválasztószervei kezdetleges vesécskék, minden szelvényben van egy pár belőlük.

A kiválasztás két szakaszból áll: szűrés és visszaszívás. A testüregből a szűrés során bejutnak a vesécskébe a víz, ionok és a bomlástermékek ám a fehérjék már nem képesek átjutni és a nagyobb molekulák.

Ezek a vesécskék végén kerek féreg vastagbél méregtelenítő otthon talajban csillós tölcséren át jutnak be.

Ezután az elvezető csatornába kerülnek, ahol megkezdődik a visszaszívás, vagyis az állat visszaszívja, amire még szüksége van. A többi anyag kikerül a külvilágba. A bélcsatornája 3 szakaszos. Az előbél részei: szájnyílás, szájüreg, garat, nyelőcső, begy itt puhul és raktározódik a táplálékgyomor itt aprítódik a táplálék. A középbélben emésztő enzimek feldarabolják a táplálékot, egy része a vérbe elvezetődik. Az utóbél része kerek féreg a talajban végbélnyílás, itt távozik a táplálék az állatból.

Bőrlégzéssel lélegeznek, vagyis a bőrön át jut be testükbe az oxigén, a légzési gázokat a vér szállítja. Agyűrűsférgek szaporodása lehet ivaros és ivartalan. Utóbbi esetben a test egy speciális szelvénye képes maga előtt a feji vég felől farki véget, a túlfelén feji véget diferenciálni.

A gyűrűsférgek hímnős állatok. Az ivaros szaporodás a törzsben nagyon változatos. A kerek féreg a talajban ivarszerv részei: páros petefészek — csillós tölcsér — petevezető, ondótartály. A hím ivarszerv részei: 2 pár here — 3 pár ondóhólyag — csillós tölcsér — 2 pár kivezető cső — egy ondóvezetőben egyesülnek.

Kölcsönös megtermékenyítés jellemző. Ilyenkor egymás ondótartályába ürítik spermiumaikat. A nyereg mirigyhámsejtjei által termelt váladékgyűrűben megy végbe a megtermékenyítés — az állat ebből kihátrál, először a petesejteket, majd az idegen ondót üríti ebbe a váladékgyűrűbe.

Ahogy a feji vég elhagyja a gyűrűt, az bezárul, és kokonná szilárdul.