Drechslera helminthosporium, Kártétel tünetei
Szerkesztőség A vírusbetegségek megjelenését a szaporítóanyag minősége mellett az átvívő szervezetek kártétele, illetve a terjedést segítő tényezők mechanikai sérülések megléte befolyásolja. Az árpa csíkos mozaik vírusbetegség barley stripe mosaic virus megjelenésében a vektorok szerepe nem jelentős.
Helminthosporium sp
Drechslera helminthosporium elterjedt, széles gazdanövénykörrel rendelkező vírusbetegség, — fogékony drechslera helminthosporium termesztése esetén — szürke levél elszíneződést, foltosodást és növekedésgátlás okoz. Az árpa sárga törpülés vírus megjelenését azonban már a levéltetvek terjedése és közvetett kártételük nyomán jelentkező vírusfertőzés határozza meg. A törpe növekedés mellett a betegség a levelek aranysárga elszíneződését, levélcsúcsi száradást és végül a kalászok sterilitását drechslera helminthosporium.
A vírusbetegségek megjelenését a terjedésük jellemzőihez igazítottan, az egészséges vetőmagtételek továbbszaporításával vagy a vírusvektor rovarok állománybéli gyérítésével minimalizálhatjuk. E szempontok mellett lényeges a tarlóhántás gyors elvégzése, időben,- nem túl korán végzett vetés, valamint a terület, a táblaszélek és az árokpartok gyom-mentesítése.
Az integrált növényvédelem kötelező és célirányos eleme a vetőmagcsávázás, mely védelmet biztosít a maggal drechslera helminthosporium a talajból fertőző kórokozók ellen.
Galériák A kórokozóról Magyarországon egyes években az őszi búzán rendkívül súlyos károkat okoz, nagyobb veszteségeket idéz elő, mint az árpában. A búza egyre jelentősebb kórokozó faja. Fejlődési ciklusa: A gomba az ősz során a fertőzött növényi maradványokon képződő kitartóképletekkel, drechslera helminthosporium telel. A belőlük kiszóródó aszkospórák okozzák a primer fertőzéseket, míg a foltok felületén fejlődő konídiumok, nyári spórák a szekunder fertőzések forrásai.
Az árpa drechslera helminthosporium Ustilago hordei 3. Az üszögspóra a maggal együtt drechslera helminthosporium fejlődésnek, majd a gabonaszem csíráját fertőzi csírafertőzők.
A szántóföldi növények betegségei
A porüszögök ettől eltérően a virágzó kalász bibéjén keresztül fertőznek virágfertőzők. Ezen fertőzéseket csak hatékony, szisztemikus csávázószerekkel tudjuk megelőzni. A csávázás költséghatékony, és környezetterhelési szempontból kedvezőbb, mint az állománykezelés.
A kontakt és a felszívódó hatóanyagok kombinálásával érhető el kiváló mag és csíranövény védelem. Azonban a csávázási technológia csupán egyik eleme a csávázószer hatásmechanizmusának megválasztása.
Jelentősége: az egyik leggyakoribb árpabetegség. Tünetek és diagnózis: először az alsó leveleken és a levélhüvelyen jelenik meg a tipikus, lisztharmatos bevonat Ezt követően a fertőzés ráterjed a felsőbb levélemeletekre A: lisztharmattal fertőzött növény, B: lisztharmattünetek levélen, C: tünetek kalászon, D: a kórokozó konídiumláncai, E: kleisztotécium aszkuszokkal Makrotünetek alapján szabad szemmel is jól diagnosztizálható a betegség.
A hatékony csávázás elengedhetetlen pillérei még a teljes fedéshez szükséges csávázólé és a csávázószer pontos dózisának meghatározása. Habár az eljárás nem célzottan lisztharmat ellen irányul, mégis számos csávázószernek van lisztharmat elleni mellékhatása, így csökkenteni tudjuk a kelés utáni fertőzést.
Az árpalisztharmat Blumeria graminis f. Ilyenkor célszerű kiemelt figyelmet fordítani a szár korai fertőzésének megelőzésre.
A tavasszal továbbterjedő fertőzés levélelhalást okoz, hátrányosan befolyásolva a bokrosodást és a gyökérfejlődést, ezáltal csökkentve az árpa abiotikus stresszhatásokkal szembeni ellenálló képességét.
A fertőzött tövek lassabban fejlődnek és a bokrosodáskor kialakuló mellékhajtások száma csökken.
Az árpatermesztés kórtani hátteréről
Az alsó leveleken fejlődő fertőzés felfelé terjed. Jelentős kártétel akkor lép fel, ha a gomba megfelelő védelem hiányában megfertőzi a zászlós levelet és a kalászt.
A levelek sárgulnak, elszáradnak, mely gátolja a virágzat és a termés asszimilátumokkal történő ellátását. A fertőzött szemek aprók, töppedtek lesznek, így csökken a kalászonkénti magszám és ezerszem tömeg is.
Fahéjbarna levélfoltosság (Pyrenophora tritici-repentis)
A fertőzés elharapódzása esetén, a száron és a leveleken a micéliumbevonat nemezszerűen megvastagszik, szürkésre, okkersárgára színeződik, felületén szabad szemmel is látható fekete pontok, kazmotéciumok 5. Az árpa helmintosporózis tünetei igen változatosak 1. Betegség neve.