Galandféreg szaporodasa. Galandférgek
A Wikimédia Commons tartalmaz Galandférgek témájú kategóriát.
Tünetek és kezelés galandféreg fertőzés esetén
Kifejlett példányaik gerinces végleges gazda bélcsatornájában, ezzel szemben a lárvák köztigazdában pl. A testtájak nevei megtévesztőek, hiszen az állatnak nincsen szája vagy bélcsatornája, ezért nem könnyű megállapítani, hogy vajon melyik a test feji vége. Lehetnek rajta szívógödrök, galandféreg szaporodasa, ormányok, horogkoszorú galandféreg szaporodasa és tüskék.
A test ízeinek számavagy akár több ezer is lehet.
Az egyes ízek működése meglehetősen önálló, a többi ízétől független működés — eltekintve a kültakaró, az idegrendszer és a kiválasztórendszer összerendezett galandféreg szaporodasa.
Egy kifejlett galandféreg tehát a nyak által ivartalan bimbózással létrehozott egyedek összekapcsolódott galandféreg szaporodasa is tekinthető. A galandférgek kültakarója összetett felépítésű, és többféle funkciót is ellát.
Az állat a teljes testfelületen keresztül, diffúzan táplálkozik, főként szénhidrátokat szív föl a bélnedvből. A légzés szintén diffúzan zajlik, és mivel az állat oxigénben szegény élőhelyen él, főként anaerob jellegű.
Kültakaróhoz kapcsolódó mozgásszerv a bőrizomtömlő. Rendszerint hímnősek, ivarszerveik is ízenként ismétlődnek. Gyakran galandféreg szaporodasa őket a szekvenciális hermafroditizmus, illetve ennek a proterandrikus formája: az egyes ízekben előbb a hímivarszervek működnek, később, további fejlődés után ezek visszafejlődnek és a női ivarszervek aktivizálódnak.
Önmegtermékenyítésre és kölcsönös megtermékenyítésre egyaránt képesek.
A galandférgesség tünetei és kezelése
A testen a fejtől egyre távolabb jutó ízek egyre növekednek, és ivari folyamataik is galandféreg szaporodasa előrehaladottabbak. Az érett petéket tartalmazó, ún. A végleges gazdából kijutó petéből először egy alkalmas köztigazdába kell jutnia, ezek gyakran planktonszűrő, vagy talajban, trágyában fejlődő fajok.
Egyes fajok fejlődési ciklusában két köztigazda faj is váltja egymást.
Megtermékenyítés tűszúrással
A köztigazdában való növekedés, fejlődés és ivartalan szaporodás után a lárva végleges gazdába jut. Gazdacseréjük rendszerint az adott élőlénytársulás egy predátor-préda táplálékláncához illeszkedik, a végleges gazda tehát megeszi a fertőzött köztigazdát.
Végleges gazdáikra nézve sokszor erősebben specifikusak, mindössze kevés, közeli rokon galandféreg szaporodasa alkalmas kifejlődésükhöz. A köztigazdákra nézve azonban kevésbé specifikusak. Ismertebb fajaik[ szerkesztés ] Ha a széles galandféreg Diphyllobothrium latum vízben úszó lárváját kandicsrák Cyclops spp.
Végleges gazdái halevő emlősökolykor akár ember is lehet. A nyolc méternyi állat több ezer ízből áll. Magyarországról valószínűleg galandféreg szaporodasa évtizedekkel ezelőtt kihalt. A peték az ürülékkel jutnak ki a külvilágba, majd bekerülhetnek egy alkalmas köztigazdábatehát marhába, disznóba, melyben borsóka lárvává alakulnak.
Bélféreg: okok, tünetek, kezelés
A kifejlett féreg egy a köztigazdát elfogyasztó húsevő ragadozó vagy dögevő emlős, például az ember galandféreg szaporodasa él, és több méteres hosszúságot is elérhet. Az utóbbi faj petéje is képes fertőzni az embert, akkor a lárva az emberi izomzatban vagy agyban fejlődik ki. Néhány faj nem a ragadozó-préda, hanem ehhez hasonló alternatív táplálkozási úton fertőz. Így például a Moniezia expansa lárvája mikroszkopikus méretű talajlakó atkában fejlődik, melyet a legelő juhmint végleges gazda véletlenszerűen fogyaszt el.
A bélférgesség tünetei
Az uborkamagképű galandféreg Dipylidium caninum petéit bolhalárvák eszik meg. Ha a kifejlett bolhát aztán egy alkalmas végleges gazda, például kutyaróka vagy macska a szőrzetét tisztogatva megfogja és lenyeli, kifejlődhet benne az ivarérett állat. Számos más galandféregfaj ismert a Kárpát-medencébenezek többsége a vadon galandféreg szaporodasa állatok élősködője. Ajánlott irodalom[ szerkesztés ] galandféreg szaporodasa.
Edelényi B Galandférgek I. Cestoidea I.
Kassai T Helmintológia: az állatok és az ember féregélősködők okozta bántalmai. Medicina, Budapest.
Kotlán SKobulej T. Mezőgazdasági Könyvkiadó. Rózsa L Élősködés: az állati és emberi galandféreg szaporodasa motorja.
